Rekviem

"Állatmentő vagyok. Edzett acélból vagyok. Megállok az út szélén egy sérült állatnál, csupasz kezem a tátongó sebbe nyomom, hogy elállítsam a zubogó vért. Állatmentő vagyok. Edzett acélból vagyok. Fegyver torkolata előtt állok és egy megláncolt kutya életéért könyörgök; egy kutyáért, akiről a "gazdája" azt hiszi, az ő tulajdona és úgy használhatja ki, ahogy neki tetszik. Állatmentő vagyok. Edzett acélból vagyok. A szívem kemény és nem tud megbocsájtani ezeknek a kétlábú, emberi álarcot viselő szörnyetegeknek, akik szenvedést okoznak a Föld ártatlanjainak - legyenek azok gyermekek vagy állatok. Összetört és meggyötört állatot tartok karjaimban és azt kívánom: jusson ugyanez a sors ezeknek a szörnyetegeknek, járják meg a poklot, leláncolva víz és élelem nélkül, kegyelem nélkül. Állatmentő vagyok. Törékeny porcelánból vagyok. Szívem ezer apró szilánkra törik, ahogy ezt a gyenge kis teremtményt tartom, miközben ő zihálva egy utolsót sóhajt. Könnyeim bársonyos pofácskájára hullanak, ahogy búcsúcsókot lehelek rá."
macskakaparta: koszacica | 14:19