Kutya [lesz] a családban

Valaki egyszer azt mondta, hogy "a csodára várni kell". Teljes mértékben igaza volt. Ugyanis valamiféle csodának kéne történnie ahhoz, hogy a MEOEnél [Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete] felvegyék a 124es melléket, az információs vonalat. Csesszék meg!
Azért olyan fontos, mivel párommal sikerült közös nevezőre jutnunk, így amint lediplomázom [eggyel több indok a mielőbbi hibátlan teljesítményre], lesz kutyánk. Ám én nem akármilyen kutyot szeretnék. Régi álmom, hogy lesz egy basenjim [milyen is ő?]. Bár az igaz, hogy ezt annak idején úgy álmodtam meg, hogy először lesz egy gyönyörűséges nyugat-szibériai lakám, és utána, öregségemre, egy lakásban kitűen tartható, kicsi [de mégse cicakutyaméretű öleb] basenji. Hát úgy néz ki, hogy basenjim előbb lesz, mint lajkám [lévén nincsen nekünk kertes házunk]. Ám ezzel a kis nem ugatós, afrikai fajjal egyetlen gond van itt Magyarországon. Valahogy elfelejtik tenyészteni, illetve aki csinálja, az vagy méregdrágán adja, vagy nem hajlandó hírdetni magát a világhálón [erről azért majd gondoskodom, amint boldog kutyatulajdonos és befutott üzletasszony leszek] - ezért gondoltam [kis naívan], hogy megkerestettem a basenji tenyésztőket a MEOEn keresztül. De, mint tudjuk, a csodára várni kell....

macskakaparta: koszacica | 11:58