
web counter
|
2005. augusztus 11., csütörtök |
Sziget - 1. nap
Najó...de nem csinálunk belőle rendszert.
Morcheeba jó volt. Nem katarzis, de mit vártam?! Előbb említett
együttest ugyanis csak úgy lehet hallgatni, ha az ember egy hatalmas
babzsákfotelben terpeszkedik, és épp nem gonold semmire, vagy éppen az,
hogy a Semmire gondol. Viszont zene után jól jön a kaja;
tejfölös-juhtúrós sztrapacska [amire kérnem kellett volna extra
szalonnát 150 pénzért, de amikor már észleltem a szalonna-hiányt, akkor
már az extra nem extra, hanem extra-extra lett volna] De ez a
szalonna-nélküliség szülhete ama hülye gondolatot, hogy a túró rudi
automatába, mint valami pénznyerő gépbe, dobáljunk pénzt, együnk túró
rudit, és száljunk bele egy 5 méteren lengő óriás túró rudi hajóba, és
onnan próbáljunk meg pöttyöket horgászni. Mire feljutottunk [mert még
sorba is álltunk], besötétedett. Szerintetek mennyi esélyünk volt, hogy
egyet is kifogjunk? Annyit fogtunk, amennyire gondoltok. Nulla. Ezek
után meglátogattuk a tarot labirintust. Először csak kíváncsi voltam,
majd egyre kétségbeesettebben kerestem a kifelévezető utat. A
keresésben segítségre voltak a tarot kártya megelevenedett Nagy
Arkánumai. Az ördög mindenképpen meg akart rontani, ám a remetejó fej
volt, és megmondta, hogy "kövessem a rizst". Nagy nehezen kitaláltam.
Nem volt egyszerű. Soha többet ne zárjatok labirintusba! A legjobb
dolog a világon külföldiekkel ismerkedni. Ez nem is olyan nehéz, ha az
ember fél órát áll a hév-megállóban. Főleg úgy, hogy mellette is áll
valaki [aki nem magyar]. Így sikerült összeszednem egy belga srácot,
aki még kedves is volt, mert megkínált rágóval :o) "The freshness is
always nice" - mondta ő. A hídig együtt jöttünk. Kíváncsi vagyok, hogy
ma összefottunk-e Undergroundon...
macskakaparta: koszacica |
16:33
|