Határtalan és bosszantó önfejűség

Hogy én mennyire tudom gyűlölni a vélt felsőbbrendűséget, a lenézést és a lekezelést...mindezt a totális egyénietlenség jegyében. Hogy egy ember nem képes meglátni érzéseket, és felületes kapcsolaton kívül másra nem képes - számomra szánalmas. Átgázolni embereken az állítólagos siker érdekében, a legrosszabb módszer. De a legviccesebb az egészben, hogy még nem is működik. Nem baj, én csak egy egyszerű halandó vagyok, akinek nincs kompetenciája befolyást gyakorolni egy ilyen egyén gondolkodásmódjára. Miért kell elfogadni mindent feltétel nélkül, amit Valaki mond... és miért kell elengedni és még véletlenül sem átgondolni azt, amit egy valaki más [de akinek egészen véletlenül ugyanaz az érdeke és célja].
Így csupán maradok őszinte [de nem feltétlen] híve: a beosztott - az alattvaló - a lenézett...

macskakaparta: koszacica | 13:03